Kendertánc

27/10/2026

🌱 Félmillió forintos haszon hektáronként? A lengyelek a rostkenderben látják a jövőt

🔗 A rostkender új jövedelemforrást jelenthet a lengyel gazdálkodóknak. A lengyel agrártárca szerint vetőmagtermesztéssel hektáronként akár 430–520 ezer forintnak megfelelő jövedelem is elérhető, miközben a növény szárának hasznosítása is egyre több iparág számára kínál lehetőséget. Az ágazat fejlődéséhez azonban elengedhetetlen a megfelelő feldolgozókapacitás és a kiszámítható felvevőpiac.
https://www.agropolska.pl/aktualnosci/polska/konopie-wlokniste-szansa-5-6-tys-zl-dochodu-z-ha-za-nasiona/

🎯 A rostkender termesztése ismét egyre nagyobb figyelmet kap Lengyelországban. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a növény nemcsak agronómiai, hanem gazdasági szempontból is vonzó lehetőség. A cél ezért nem pusztán a termesztés bővítése, hanem a hazai feldolgozóipar és az értékesítési láncok megerősítése is.

💰 A minisztérium a Természetes Rostok és Gyógynövények Nemzeti Kutatóintézetének számításaira hivatkozva közölte, hogy a vetőmag értékesítéséből hektáronként 5–6 ezer zloty jövedelem származhat. Ez hozzávetőleg 430–520 ezer forintnak felel meg. Fontos azonban, hogy ez a becslés a mag értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozik, nem feltétlenül a teljes termesztési költségekkel csökkentett nettó nyereségre.

🏗️ A kender gazdasági értékét tovább növeli, hogy a növény több része is hasznosítható. A szárból építőipari alapanyagok, textilipari rostok és kompozit anyagok készülhetnek, míg a magot élelmiszerek és olaj előállítására is felhasználják. A többféle hasznosítási lehetőség csökkentheti a kizárólag egyetlen termék értékesítésétől való függést, feltéve, hogy rendelkezésre állnak a megfelelő feldolgozóüzemek és piacok.

🚜 Fajtától függően magra vagy biomasszára is termeszthető

🔬 A lengyel fajták között eltérő hasznosítási célokra nemesített változatok találhatók. A Henola elsősorban magtermesztésre alkalmas, terméshozama hektáronként 1,5–2,1 tonna lehet. A Białobrzeskie ezzel szemben elsősorban rost- és biomassza-előállításra használt fajta, amelynél a biomasszahozam elérheti a 26,8 tonnát hektáronként.

🍃 A rostkender termesztése a talaj állapotára is kedvező hatással lehet. Fejlett gyökérrendszere hozzájárulhat a talaj szerkezetének javításához, a növényi maradványok pedig növelhetik a talaj szervesanyag-tartalmát. Gyors növekedése és jó gyomelnyomó képessége miatt a növényvédelmi beavatkozások iránti igénye is viszonylag alacsony lehet, bár ez a termesztési körülményektől és a kártevőnyomástól is függ.

🧑‍🌾 A lengyel agrártárca a rostkendert több mezőgazdasági kultúra számára kedvező előveteménynek tartja, és a másodvetésben történő alkalmazás lehetőségét is kiemeli. A termesztés gazdaságosságát ugyanakkor nemcsak a hozam, hanem a fajta megválasztása, a betakarítás, a feldolgozás és az értékesítés feltételei is meghatározzák.

📋 Egyszerűsödött a termesztés szabályozása

⚖️ Lengyelországban 2022 óta a gazdálkodóknak nem kell minden évben külön engedélyt kérniük a rostkender termesztéséhez. A tevékenység megkezdése előtt azonban regisztrálniuk kell a Krajowy Ośrodek Wsparcia Rolnictwa (KOWR), vagyis az Országos Agrárfejlesztési Központ nyilvántartásában.

💶 A támogatási rendszer is bővült: 2025-től az állam a vetőmag-előállítás céljából termesztett kender biztosításához is támogatást nyújt. A minisztérium további egyszerűsítéseket tervez az ellenőrzési rendszerben, és az uniós szabályozás összehangolását is szorgalmazza.

🤝 A fejlesztések a termelők és a feldolgozóipar közötti együttműködést is segítik. A tárca finanszírozza a termesztés jövedelmezőségét vizsgáló elemzéseket és a gazdálkodóknak szóló képzéseket. A kutatóintézet emellett olyan feldolgozóipari térképet készít, amely megkönnyítheti a termelők és a potenciális felvásárlók egymásra találását.

📈 Már több mint ezer hektáron termesztenek rostkendert

🌍 A KOWR adatai szerint 2025 végén 1592 termelő és 80 felvásárló szerepelt a lengyel nyilvántartásban. A rostkender termőterülete ekkor 1146,78 hektár volt.

📍 A legnagyobb területen a Lublini, a Mazóviai és a Varmia-mazúriai vajdaságban termesztettek rostkendert. Az adatok egyelőre nem jeleznek óriási ágazatot, de jól mutatják, hogy Lengyelország a növény termesztésének és ipari hasznosításának fejlesztésében lát lehetőséget.

🌿 A lengyel példa arra is rámutat, hogy a rostkender gazdasági potenciáljának kiaknázásához nem elegendő a termőterület növelése. A jövedelmező termesztés kulcsa a stabil felvevőpiac, a megfelelő feldolgozókapacitás és a termelők, valamint az ipari szereplők közötti együttműködés. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a rostkender a mezőgazdaság és a fenntartható alapanyagokat kereső iparágak számára egyaránt értékes növénnyé válhat.

Forrás:
https://magyarmezogazdasag.hu/2026/08/17/felmillio-forintos-haszon-hektaronkent-rostkenderben-latjak-a-jovot-a-lengyelek/

23/10/2026

🌿 Az EU új THC-határértékeket határoz meg a kenderből készült élelmiszerekben

🇪🇺 Az Európai Unió már korábban maximális THC-szinteket határozott meg a kender magjára és az abból készült élelmiszerekre, 2027-től pedig a kenderlevelekből készített forrázatokra is új határértékek vonatkoznak.

🛡️ A szabályozás célja a fogyasztók egészségének védelme, miközben a tagállamok ennél szigorúbb előírásokat is alkalmazhatnak.

🌱 A kender ma már számos élelmiszer alapanyaga lehet: a magját egészben vagy őrölve használják, készülhet belőle olaj, és különféle kenderalapú élelmiszerek is megjelennek a piacon. Ezekben természetes módon előfordulhatnak kannabinoidok, köztük THC és annak savas formája, THCA.

⚖️ Az Európai Unió ezért már korábban meghatározta, hogy bizonyos kenderből származó élelmiszerekben legfeljebb mekkora lehet a THC megengedett szintje. A szabályozás most újabb termékkategóriákkal bővül.

📖 👉Teljes cikk kommentben:

12/10/2026

🌿 A kender terpénprofilja a növekedés során is változik – a betakarítás időpontja is számít

🌱 Egy 2026 szeptemberében megjelent kutatás azt vizsgálta, miként változik a kender illóolajának hozama és terpénösszetétele a növény fejlődése során. Az eredmények szerint a terpénprofil nem állandó: alakulását nemcsak a genetikai adottságok, hanem a növény fejlettségi állapota is befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon fajta kémiai összetétele is eltérhet attól függően, mikor takarítják be.

🧪 A kutatók négy kenderfajtát vizsgáltak a vegetatív növekedés, a virágzás és a magképződés szakaszában. Két európai eredetű, egylaki fajtát (Fedora 17 és Fed17-2), valamint két iráni, kétlaki fajtát (Fars és Yazd) vontak be a kutatásba. Az egylaki növényeken a hím és a női virágok is megtalálhatók, míg a kétlaki fajtáknál a hím és női virágok külön egyedeken fejlődnek.

🔬 Az illóolajokat gázkromatográfiával és gázkromatográfia-tömegspektrometriával (GC, illetve GC–MS) elemezték. Ezekkel a módszerekkel meghatározható az illóolaj összetétele, és azonosíthatók a benne található különböző vegyületek. Az eredmények szerint a fajta és a fejlődési szakasz egyaránt jelentősen befolyásolta az illóolaj hozamát.

📊 A legmagasabb illóolaj-hozamot a Fed17-2 esetében mérték, 0,87 százalékot, míg a Fedora 17-nél a legalacsonyabb értéket, 0,54 százalékot rögzítették. Az illóolaj-tartalom általában növekedett a növény érésével. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nagyobb olajhozam automatikusan magasabb koncentrációt jelentene minden egyes terpénből: a mennyiség és az összetétel két különálló tulajdonság.

🧫 A vizsgált illóolajokban a monoterpének aránya 7,9–50,9%, a szeszkviterpéneké pedig 46,6–86,6% között alakult. A két vegyületcsoport aránya a fajtától és a növény fejlődési szakaszától függően változott. A monoterpének jellemzően illékonyabbak, míg a szeszkviterpének általában kevésbé illékonyak. Mindkét csoport hozzájárulhat a kender illóolajának aromájához és jellegzetes kémiai profiljához.

🧬 A vizsgált illóolajokban többek között α-pinént, β-pinént, 1,8-cineolt, E-kariofillént és α-humulént is kimutattak. Ezek a terpének eltérő aromajegyekkel és biológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. A kutatók azt is megfigyelték, hogy bizonyos szeszkviterpének változása eltérő mintázatot követett a helyi és a külföldi eredetű fajtákban. Ez arra utal, hogy a genetikai háttér a terpénprofil alakulását is befolyásolja a növény fejlődése során.

🚜 A termesztők számára a kutatás gyakorlati tanulsága, hogy a betakarítás időpontja nemcsak az illóolaj mennyiségét, hanem annak összetételét is befolyásolhatja. Ezért a megfelelő időzítés megválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy a termesztés célja a lehető legnagyobb hozam vagy egy meghatározott terpénprofil elérése.

⚗️ Az eredmények arra is emlékeztetnek, hogy a kannabiszfajták kémiai profilját nem lehet kizárólag a genetikai háttér alapján megítélni. A fejlődési szakasz, a környezeti feltételek, valamint a betakarítás utáni szárítás, tárolás és feldolgozás szintén befolyásolhatja a végtermék összetételét. A fajta neve tehát önmagában nem garantál teljesen azonos terpénprofilt.

💚 Az orvosi kannabisz előállításában a terpénprofil ismerete hozzájárulhat a növényi alapanyagok minőségellenőrzéséhez és a készítmények összetételének standardizálásához. A vizsgálat azonban kizárólag az illóolaj hozamát és terpénösszetételét elemezte, nem a THC- és CBD-tartalmat vagy a gyógyászati hatásokat. Ezért az eredmények önmagukban nem bizonyítják, hogy a növény valamely fejlődési szakaszban történő betakarítása hatásosabb gyógyászati készítményt eredményezne.

Kutatás:
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/10412905.2026.2726772

06/10/2026

Kender doki💚

05/10/2026

🏡 Amit a magyar gyakorlat már igazolt: Ellenállóbbá teheti a kenderből készült építőanyagokat a mész

🌿 A kender szárának szinte minden része hasznosítható valamilyen formában, és egy új kutatás azt vizsgálta, hogyan lehetne a növényi alapú építőanyagokat tartósabbá és nedvességgel szemben ellenállóbbá tenni. A kutatók a kenderfa és keményítő keverékéhez természetes kalcium-karbonátot (CaCO₃ - mész) adtak, majd azt vizsgálták, hogyan változik az így létrehozott biokompozit mechanikai teljesítménye és nedvességállósága.

🧱 A vizsgálat középpontjában a kender szárának fás belsejéből származó úgynevezett kenderszív, vagyis h**p shive állt. Ez a könnyű, megújuló növényi anyag már jelenleg is szóba jön szigetelőanyagok és különböző építőipari termékek alapanyagaként. A probléma azonban az, hogy a növényi rostok könnyen felveszik a vizet, a keményítő pedig szintén érzékeny a nedvességre. Ez idővel ronthatja az anyag szilárdságát és méretstabilitását.

💧 A kutatók ezért természetes kalcium-karbonátot alkalmaztak, és több szempont együttes optimalizálásával keresték azt az összetételt, amely egyszerre javítja a mechanikai tulajdonságokat és a vízzel szembeni ellenállást. Ez azért lényeges, mert egy építőanyagnál önmagában a nagyobb szilárdság nem feltétlenül jelent jobb teljesítményt: ha közben romlik a nedvességállóság, az anyag hosszú távú használhatósága továbbra is korlátozott maradhat.

📈 Az optimális összetétel a referenciaanyaghoz képest 38 százalékkal növelte a nyomószilárdságot, miközben 29 százalékkal javította a vízállóságot. Mindezt úgy érték el, hogy a kompozit hővezetési tényezője mindössze 0,056 W/m·K maradt, vagyis a módosítás nem járt az alapvető hőszigetelő tulajdonság jelentős romlásával.

🔬 A vizsgálatok szerint a kalcium-karbonát csökkentette a kapilláris vízfelvételt és a felület nedvesedési hajlamát, miközben javította a kompozit belső összetartását. A mikroszkópos és pórusszerkezeti elemzések arra utaltak, hogy az ásványi anyag hozzáadása csökkentette a pórustérfogatot és finomította a kompozit pórusszerkezetét.

🌡️ A további vizsgálatok a nedvesség pufferelésének és a vízgőz szabályozottabb mozgásának javulását is jelezték. A termikus és spektroszkópiai elemzések pedig a hőstabilitás javulására, valamint a növényi és ásványi összetevők közötti kölcsönhatásokra utaltak.

🏠 A kutatás azért érdekes, mert a kenderalapú építőanyagok egyik fontos korlátjára próbál megoldást találni. A növényi eredetű szigetelőanyagok környezetvédelmi szempontból ígéretes alternatívát jelenthetnek, de az építőipari alkalmazásukhoz megfelelő mechanikai szilárdságra és kontrollált nedvességkezelésre is szükség van.

🌱 A kendernek ehhez nem kell minden hagyományos építőanyagot kiváltania. Már az is jelentős ipari lehetőség, ha a mezőgazdaságból származó növényi anyagokból tartós szigetelőpanelek, kompozitok vagy más építőipari termékek készíthetők, miközben csökkenthető az erőforrás-igényesebb alapanyagok felhasználása.

A kutatás egyelőre laboratóriumi eredmény, így nem bizonyítja, hogy a kender–keményítő–kalcium-karbonát kompozitok nagyüzemi építőanyagként is ugyanilyen teljesítményt nyújtanak. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy egy egyszerű, természetes ásványi adalék segítségével jelentősen javíthatók a kenderalapú biokompozitok olyan tulajdonságai, amelyek eddig korlátozták szélesebb körű építőipari alkalmazásukat.

A kender szárában tehát a virágzat betakarítása után is marad bőven felhasználható érték.

🔬 Forrás: Balti et al. Natural CaCO₃ improves the moisture resistance and mechanical performance of h**p-starch biocomposites: A multi-objective optimization study. Case Studies in Construction Materials 25, e06574 (2026). https://doi.org/10.1016/j.cscm.2026.e06574

03/10/2026

🌱 A kendermagból készült ital csökkenthette a koleszterinszintet és a gyulladást egy állatkísérletben

🔎 Egy új preklinikai vizsgálat szerint a kendermagból és tisztított vízből készített ital kedvezően befolyásolhatja a vérzsírokat, a gyulladásos folyamatokat és a máj működésével összefüggő laborértékeket. A kínai Jünnan Egyetem Hagyományos Kínai Orvostudományi Egyetemének és társinézményeinek kutatói magas zsírtartalmú étrenden tartott patkányokon vizsgálták az ital hatásait. Az eredményeket a Discover Food folyóiratban közölték.

🧪 A kezelés hatására jelentősen csökkent az állatok teljes koleszterinszintje és szabadzsírsav-szintje, miközben emelkedett a HDL-koleszterin, amelyet gyakran „jó” koleszterinként említenek. Ugyanakkor nem minden vérzsírérték változott kedvezően: a triglicerid- és az LDL-koleszterinszintben nem találtak szignifikáns változást.

🔥 A kutatók a gyulladásos folyamatok mérséklődésére utaló jeleket is megfigyeltek. Az interleukin-6 (IL-6) és a tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-α) szintje csökkent, miközben a malondialdehid mennyisége is visszaesett. Ez utóbbi az oxidatív stressz egyik gyakran vizsgált markere. Ezzel párhuzamosan emelkedett a glutation szintje, amely fontos szerepet játszik a sejtek oxidatív károsodással szembeni védelmében.

🩺 A máj működésével kapcsolatban szintén kedvező változásokat figyeltek meg. Az ital fogyasztása mellett alacsonyabb volt az alanin-aminotranszferáz (ALT) és az aszpartát-aminotranszferáz (AST) szintje. Ezeket az enzimeket a klinikai gyakorlatban többek között a májsejtek károsodásának megítélésére használják.

🔬 A májszövet elemzése arra is utalt, hogy a kendermagital befolyásolhatta a zsír- és koleszterinszintézisben részt vevő molekuláris folyamatokat. A kutatók csökkent SREBP-1 és HMG-CoA-reduktáz expressziót mértek. Ezek a fehérjék fontos szerepet töltenek be a szervezet zsír-, illetve koleszterinanyagcseréjében.

🌿 A kémiai elemzés szerint a vizsgált ital alfa-linolsavat, alfa-linolénsavat, CBD-t és fehérjéket tartalmazott. A kutatásban használt kendermagban nem volt kimutatható THC. Ez azért is érdekes, mert a vizsgálat nem kannabiszvirágból vagy THC-tartalmú készítményből indult ki, hanem kifejezetten kendermagból készült ital hatását vizsgálta.

⚙️ A kutatók szerint a megfigyelt hatások hátterében több folyamat együttesen állhat: a gyulladás mérséklődése, az oxidatív stressz csökkenése és a lipidanyagcserében, illetve a koleszterinszintézisben részt vevő folyamatok szabályozása.

🐀 Fontos azonban, hogy ez állatkísérlet, ezért az eredményekből egyelőre nem lehet arra következtetni, hogy a kendermagból készült ital emberekben is csökkenti a koleszterinszintet vagy javítja a májműködést. A kutatók maguk is hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség a hatásosság és a biztonságosság megállapításához.

📌 A tanulmány így elsősorban előzetes, ígéretes eredményként értelmezhető, nem pedig bizonyított terápiás hatásként. A kendermag összetétele miatt ugyanakkor érdekes alapanyag lehet a funkcionális élelmiszerekkel és az anyagcsere-folyamatokkal kapcsolatos további kutatásokban.

Forrás:
Liao, Y., Duan, S., Ye, S. et al. Cannabis sativa L. juice as a novel functional drink ameliorates hyperlipidemia by inhibiting lipid synthesis and oxidative stress. Discov Food 6, 385 (2026). https://doi.org/10.1007/s44187-026-01161-y

21/09/2026

🌏 𝗔𝘇 𝗶𝗽𝗮𝗿𝗶 𝗸𝗲𝗻𝗱𝗲𝗿 𝗮 𝗿𝘂𝗵𝗮́𝘇𝗮𝘁𝗶 𝗽𝗶𝗮𝗰𝗼𝗻 𝘁𝘂́𝗹 𝘂́𝗷 𝗶𝗽𝗮𝗿𝗮́𝗴𝗮𝗸 𝗳𝗲𝗹𝗲́ 𝗻𝘆𝗶𝘁 𝗔́𝘇𝘀𝗶𝗮́𝗯𝗮𝗻

Az ipari kender eddig jórészt a saját iparágának szereplői között került szóba, miközben a növényből előállított rostok és anyagok jóval szélesebb körben is használhatók. Az Asia International H**p Federation (AIHF) szeptember elején Sanghajban éppen ezt próbálta megmutatni: az ipari kendert a textilipar, az anyagfejlesztés és a gyártás szereplőinek mutatta be, a rostoktól és szövetektől egészen a kompozitokig, bioplasztikokig, autóipari alkatrészekig és bútorokig.
https://www.linkedin.com/company/asia-international-h**p-federation-aihf/posts/

🌱 Az eseményre a Cinte Techtextil China 2026 kiállításon került sor szeptember 1. és 3. között. Az AIHF „From Industrial H**p to Technical H**p”, vagyis „Az ipari kendertől a műszaki kenderig” mottóval önálló bemutatóteret hozott létre, ahol azt igyekeztek végigkövethetővé tenni, hogyan válhat a nyers kenderrostból textil, majd különböző ipari felhasználásra alkalmas késztermék.

A kiállításon a kender mellett újrahasznosított PET-tel kevert szövetek, bioplasztikok, kompozitanyagok, autóipari alkatrészek, bútorok, ruházati termékek és egyéb fogyasztási cikkek is megjelentek. A bemutató egyik fontos üzenete éppen az volt, hogy a kender felhasználása messze túlmutat a hagyományos kenderruházaton.

A helyszín ebből a szempontból különösen érdekes volt. A Cinte Techtextil China nem kenderszakmai rendezvény, hanem a műszaki textíliák, anyagok, gyártási technológiák és ipari fejlesztések egyik fontos ázsiai kiállítása. Így a kender olyan gyártók, kutatók és anyagfejlesztők elé kerülhetett, akiknek a munkája nem feltétlenül kapcsolódik közvetlenül a kenderiparhoz.

És éppen ezek azok a szereplők, akikkel a kenderiparnak egyre inkább kapcsolatot kell teremtenie.

🧵 𝗡𝗲𝗺 𝗰𝘀𝗮𝗸 𝗸𝗲𝗻𝗱𝗲𝗿𝗯𝗼̋𝗹 𝗸𝗲́𝘀𝘇𝘂̈𝗹𝘁 𝗿𝘂𝗵𝗮́𝗸𝗿𝗼́𝗹 𝘃𝗮𝗻 𝘀𝘇𝗼́

A textilipar régóta a kender egyik legismertebb felhasználási területe, de a rost ennél jóval több lehetőséget kínál. A műszaki textíliák, a nem szőtt anyagok, a kompozitok és a különböző formázott termékek olyan iparágak előtt nyithatják meg a kender felhasználásának lehetőségét, amelyek léptékükben és követelményeikben is egészen más piacot jelentenek, mint a hagyományos kenderruházat.

Az AIHF sanghaji bemutatója ezt a fejlődési utat próbálta kézzelfoghatóvá tenni. A látogatók a nyers növényi anyagtól és a rosttól a fonalon és a szöveteken át egészen a ruházati termékekig, formázott alkatrészekig és késztermékekig követhették a folyamatot.

Ez azért lényeges, mert a kenderiparban soha nem volt hiány ötletekből. A nehezebb feladat inkább az, hogy ezekből az ötletekből olyan termékek szülessenek, amelyeket ipari méretekben, állandó minőségben, meghatározott műszaki paraméterek mellett és a piac által elfogadható áron lehet előállítani.

A kender ipari jövőjét ezért nem pusztán az határozza meg, hogy mire lehet technikailag felhasználni a növényt. Legalább ilyen fontos, hogy az alapanyag mennyire kiszámíthatóan áll rendelkezésre, milyen feldolgozási technológiák állnak rendelkezésre, és képes-e megfelelni az egyes iparágak szigorú követelményeinek.

🏭 𝗔 𝗸𝗲𝗻𝗱𝗲𝗿 𝗮𝘇 𝗶𝗽𝗮𝗿𝗶 𝗮𝗻𝘆𝗮𝗴𝗼𝗸 𝗸𝗼̈𝘇𝗼̈𝘁𝘁 𝗶𝘀 𝗺𝗲𝗴𝗷𝗲𝗹𝗲𝗻𝗶𝗸

A sanghaji kiállítás három napon keresztül adott lehetőséget az AIHF-nek és partnereinek arra, hogy közvetlenül a textilipar, az anyagfejlesztés és a gyártás szereplőivel beszéljenek a kenderben rejlő lehetőségekről.

A bemutató nemzetközi látogatókat, gyártókat, kutatókat és termékfejlesztőket is megszólított, a beszélgetések pedig a hagyományos kendertextileknél jóval szélesebb területekre is kiterjedtek.

Az AIHF emellett „Industrial H**p Fiber: Building the Future of Sustainable Materials”, vagyis „Ipari kenderrost: a fenntartható anyagok jövőjének építése” címmel szakmai előadást is szervezett. A programban Sharon Deidre Leyson, az AIHF főtitkára, Asst. Prof. Dr. Nopporn Patcharaprakiti és Asst. Prof. Yanisa Komonsilichok, a Rajamangala University of Technology Lanna (RMUTL) oktatói, valamint Dr. Jariyavadee Sirichantra, az Empowermatt Co., Ltd. munkatársa vett részt.

A beszélgetés középpontjában azok az ázsiai kutatási, anyagfejlesztési és ipari projektek álltak, amelyek az ipari kenderrost különböző felhasználási lehetőségeit vizsgálják.

🤝 𝗘𝗴𝘆𝗲𝘁𝗹𝗲𝗻 𝘃𝗮́𝗹𝗹𝗮𝗹𝗮𝘁 𝗻𝗲𝗺 𝘁𝘂𝗱𝗷𝗮 𝘃𝗲́𝗴𝗶𝗴𝘃𝗶𝗻𝗻𝗶 𝗮 𝘁𝗲𝗹𝗷𝗲𝘀 𝗳𝗼𝗹𝘆𝗮𝗺𝗮𝘁𝗼𝘁

Az Industrial H**p Showcase több szervezet együttműködésével valósult meg. A résztvevők között ott volt a Highland Research and Institute, a Rajamangala University of Technology Lanna Ipari Kender Központja, az Earthology – Thai Taffeta Co., Ltd., az Empowermatt Co., Ltd., a The H**p Plastic Company, valamint a National Industrial H**p Council of America (NIHC).

Az AIHF külön köszönetet mondott a Messe Frankfurt (HK) és a Cinte Techtextil China csapatának is a meghívásért és a kiállítás létrehozásában nyújtott támogatásért.

A résztvevők sokfélesége jól mutatja, hogy az ipari kender fejlődése nem egyetlen vállalat vagy egyetlen ágazat feladata. Egy kenderből készült autóipari alkatrész, bútor vagy műszaki textília nem egyszerűen a termőföldről kerül a gyárba. A folyamatban termesztőknek, feldolgozóknak, kutatóknak, mérnököknek, gyártóknak és végfelhasználóknak kell együttműködniük, sok esetben több országon átívelő értékláncban.

🌐𝗔́𝘇𝘀𝗶𝗮́𝗯𝗼́𝗹 𝗮 𝗴𝗹𝗼𝗯𝗮́𝗹𝗶𝘀 𝗽𝗶𝗮𝗰 𝗳𝗲𝗹𝗲́

Kína továbbra is meghatározó szereplője a globális textil- és feldolgozóiparnak, miközben Thaiföldön és Ázsia más részein is egyre több kutatás, feldolgozási fejlesztés és termékfejlesztés foglalkozik az ipari kenderrel.

A Cinte Techtextil China lehetőséget adott arra, hogy ezekből a fejlesztésekből a nemzetközi textilipar és anyagipar szereplői is lássanak valamennyit Sanghajban. A kender így nem önálló, elkülönült iparágként jelent meg, hanem egy olyan alapanyagként, amely más iparágak meglévő technológiáiba és gyártási folyamataiba is beilleszthető.

A kenderből előállított ígéretes anyag és a kereskedelmileg sikeres ipari termék között azonban még mindig hosszú út húzódik. Ehhez szabványosításra, megbízható alapanyag-ellátásra, megfelelő feldolgozási kapacitásra, kutatásra és mindenekelőtt olyan ipari partnerekre van szükség, amelyek ténylegesen be tudják építeni a kendert saját termékeikbe.

Az ipari kender ezért akkor léphet új szintre, ha fokozatosan kikerül a kizárólag kenderrel foglalkozó rendezvények világából, és megjelenik azokon a kiállításokon és szakmai fórumokon is, ahol a textilipar, az autóipar, az anyagfejlesztés és a gyártástechnológia jövőjéről döntenek.

13/09/2026

Kedves kender Barátok! Hálásan köszönöm az együtt töltött gyönyörű napot! Köszönöm a támogatóinknak a segítőinknek! A MOKEnak, a Phyrának, Anna Katalin Gondanak, a Pátyi Levendulás Kertnek, Grapoilanak, a Hántolt Kendermagnak! Jövőre találkozunk! 🥰🥰🥰

05/09/2026

🐶❤️

A kenderrel dúsított kutyatáp jót tehet a kutyák bélflórájának egy új kutatás szerint

🌿 Egy új kutatás szerint a kenderolaj vagy a kendermag kutyaeledelhez történő hozzáadása javíthatja az emésztőrendszer egészségét anélkül, hogy kedvezőtlenül befolyásolná a bél mikrobiális közösségének egészét.

A Veterinary Sciences folyóiratban megjelent tanulmány arra utal, hogy a kender egyes származékai biztonságosan felhasználhatók a kutyaeledel összetevőiként. A hatások azonban részben attól függnek, hogy a kendert olajként vagy rostkiegészítőként adják-e az étrendhez.

🐕 A thaiföldi Kasetsart Egyetem kutatói a vizsgálat során 24 keverék fajtájú kutyát három csoportba osztottak. Az egyik csoport 11 százalékban rostban gazdag kendermag-mellékterméket tartalmazó eledelt kapott, a másik 2 százalék kendermagolajat tartalmazó táplálékot, míg a harmadik, kontrollcsoport kendermentes étrenden volt.

A kutyák 90 napon keresztül kapták a kijelölt étrendet. A kutatók a kísérlet megkezdése előtt vett bélsármintákat hasonlították össze a 30., illetve a 90. napon gyűjtött mintákkal. A bélbaktériumok összetételének és sokféleségének változásait genetikai szekvenálással követték nyomon.

🦠 Azoknál a kutyáknál, amelyek kendermagolajjal kiegészített étrendet kaptak, nagyobb mértékben nőtt a mikrobiális fajgazdagság.

„A kendermag különböző összetevői a készítmény típusától függő módon befolyásolják a kutyák bélmikrobiomját anélkül, hogy felborítanák annak ökológiai stabilitását, ami alátámasztja a kutyatáplálásban betöltött kedvező egészségügyi hatásaikat.”

A kendermagolajat tartalmazó étrend emellett a Lactobacillaceae családba tartozó „jótékony” baktériumok nagyobb mennyiségével járt együtt, míg a rostban gazdag kendermag-melléktermék az Actinobacteriota törzs baktériumaival mutatott összefüggést.

🌱 „A kenderszármazékok úgy változtatták meg a mikrobiális összetételt, hogy elősegítették bizonyos jótékony baktériumok elszaporodását, ezáltal a készítmény típusától függően támogatták a kutyák bélrendszerének egészségét” – írták a szerzők, hozzátéve, hogy az eredmények „bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy ezek biztonságosan alkalmazhatók funkcionális összetevőként a kutyaeledelekben”.

🔬 Az étrendek közötti különbségek ellenére a vizsgálat teljes időtartama alatt 19 baktériumból álló alapvető baktériumközösség minden csoportban jelen volt. A 90. napra a bélmikrobiom összetétele stabilizálódni látszott, ami arra utal, hogy az étrend-kiegészítések nem zavarták meg jelentős mértékben a kutyák bélrendszerének egyensúlyát.

🐾 A kutatás eredményei összességében arra utalnak, hogy a kendermagból származó összetevők biztonságosan beépíthetők a kutyaeledelekbe, miközben bizonyos jótékony baktériumok támogatásán keresztül hozzájárulhatnak a bélrendszer egészségéhez – állapították meg a tanulmány szerzői.

Ez a kutatás egyike a legújabb vizsgálatoknak, amelyek a kannabisz és annak kutyákra gyakorolt lehetséges hatásait tanulmányozzák.

06/07/2026

Sajnos nem biztos, hogy túlélnek. Kendertánc persze lesz!