15/09/2026
Nem az én írásom, de mindent összefoglal röviden...
“🐾 TENYÉSZTŐ VAGY SZAPORÍTÓ kisokos📖
Segítség a leendő kiskutya választásához💭Kérdések amiket érdemes feltenni❓
„Van oltási könyve, tehát biztosan törzskönyves.”
❌ Nem. És talán ez az egyik legfontosabb félreértés, amit érdemes tisztázni.
📘 Az oltási könyv NEM törzskönyv.
Az oltási könyv – pontosabban kisállat-egészségügyi könyv – az állat egészségügyi dokumentuma. Ebben szerepelnek többek között a beadott oltások, féreghajtások és az állat azonosítására szolgáló adatok (chip adatok).
A törzskönyv/származási igazolás ezzel szemben a kutya származását igazolja. Megmutatja, kik a szülei és felmenői, és azt, hogy a kutya egy nyilvántartott tenyésztésből származik.
⚠️ Egy oltási könyv tehát önmagában semmit nem igazol a kutya származásáról.
És itt érkezünk el a tenyésztő és a szaporító közötti különbséghez.
❤️ A felelős tenyésztő nem egyszerűen kölyköket „gyárt”.
Tenyésztési célja van. Ismeri a fajtát, megválogatja a párosításokat, figyelembe veszi a genetikát, a temperamentumot, az egészséget és a fajta jövőjét. Elvégzi az adott fajtánál indokolt valamint a kötelező egészségügyi ,és genetikai szűréseket, megfelelően tartja és szocializálja a kölyköket, dokumentálja a származásukat, és nem tűnik el abban a pillanatban, amikor megkapta a vételárat.
Egy jó tenyésztőnek nem mindegy, hová kerül a kutyája.
A szaporítónál ezzel szemben maga a kölyök az áru. A cél elsősorban az, hogy legyen alom és legyen eladható kiskutya. Gyakran nincsenek megfelelő szűrések, tudatos párosítás, követhető származás, megfelelő szocializáció vagy hosszú távú felelősségvállalás.
❗ „Fajtatiszta, csak törzskönyv nélkül” -ezt szokták kiskapuként nyitva hagyni a nem klasszikus nagyüzemi szaporítók, akik csak egy egy almot hoznak le otthon mert Fifi nagyon aranyos, és mert eggyet kell szülni mert attól megnyugszik😬
Ha nincs hiteles származási dokumentáció, nem tudod ellenőrizni azt sem, hogy valóban azok-e a szülők, akiket mondanak, milyen vonalak vannak mögötte, milyen örökletes betegségek fordulhatnak elo,vagy egyáltalán milyen tenyésztési háttérből származik a kutya érdemes ugyan úgy fenntartásokkal kezelni.
🐶 Mikor kerülhet új gazdához egy kölyök?
❌8 hetes kor előtt a kölyköt nem szabad elszakítani az anyjától.
Egy 8–10 hetes kölyökkutyánál egy korrekt alap-protokoll általában így néz ki:
💊Féreghajtás: már 2 hetes kortól, általában 2 hetente, tehát kb. 2, 4, 6 és 8 hetesen; ezt követően az állatorvos által meghatározott rendben.
💉6–8 hetesen: első kölyökkori oltás – gyakran parvó elleni vagy kombinált vakcina, az alkalmazott protokolltól és járványügyi helyzettől függően.
💉8–10 hetesen: következő oltás – jellemzően kombinált vakcina, majd az alapimmunizálást további ismétlésekkel kell folytatni.
📏Mikrochip: Magyarországon a kutya csak mikrochippel megjelölve ruházható át, tehát a tenyésztőtől/szaporítótól már chippelve kell elkerülnie.
📗Oltási könyv: az oltásoknak, féreghajtásoknak és a chip adatainak dokumentálva kell lenniük.
💰 Az „olcsóbb” kiskutya nagyon gyorsan lehet a legdrágább.( Gondoljunk csak egy Giardia vagy egy Parvo fertőzésre)
A vételár különbségét akár néhány nap komoly állatorvosi kezelés is felemésztheti – vagy sokszorosan meghaladhatja.
De még csak nem is ez a legnagyobb ár….
Hanem amikor az új család néhány napja hazavitt, már megszeretett kiskutyája egy kórházi boxban küzd az életéért.
👉 Ezért amikor kutyát választasz, ne csak azt kérdezd meg:
„Mennyibe kerül?”
Kérdezd meg azt is:
* Miért ezt a párosítást választotta?
* Milyen egészségügyi( diszplazia/genetikai szűrései vannak a szülőknek? Kérd az eredményeket is!
* Milyen a szülők temperamentuma, egészsége?
* Hányadik alma, milyen gyakran vannak almok?
* Megnézhető-e az anya?
* Van-e törzskönyv/származási igazolás és szerződés?
* Mikor kapott oltást, ez rendesen be van-e ragasztva és állatorvos által lepecsételve féreghajtást, van-e chipje?
* Volt-e Giardia, parvo, hasmenés vagy más betegség az alomban?
* Hogyan szocializálják a kölyköket?
* Mi alapján választják ki, melyik kölyök melyik gazdához kerül?
Mit figyelj meg személyesen?
* A kölykök aktívak, érdeklődők, jó kondíciójúak-e?
* Tiszta szem, orr, fül, fenék.
* Nincs-e hasmenés, feltűnően puffadt has.
* Az anya állapota és viselkedése.
* Tiszta, megfelelő tartási körülmények.
* A kölykök emberhez való viszonya.
+ Nagyon fontos: figyeld meg, hogy a tenyésztő téged is kérdez-e. Egy felelős tenyésztőnek nem mindegy, hová kerül a kölyke.
❤️ A felelős tenyésztés nem attól drágább, mert „van hozzá egy papír”.
Call now to connect with business.
