06/08/2026
📰Néhány napja megjelent egy cikk, amely arról szólt, hogyan tanítsunk *kölyökkutyákat* (!) laza pórázon sétálni. Nem célunk senki személyes támadása, azonban magát a jelenséget gyakorisága miatt fontosnak tartottuk a megjelenítésre.
Az újságírónak nyilatkozó kutyatréner a gazdi számára legfontosabb elsajátítandó tudásként *a póráz megfelelő időben és megfelelő erővel való megrántását* emelte ki. Kiemelte továbbá, hogy:
🔴ahogy egyre idősebb lesz a kutya úgy kell emelni ennek a rántásnak az erejét
🔴a kutya részéről a séta során bármilyen ellenállás elfogadhatatlan
🔴a kutya önállóan nem lassíthat vagy gyorsíthat a séta során
🔴a kutya önállóan nem választhatja meg mit szagolhat meg a séta során, mindig véletlenszerűen kell engedni, vagy rántani
Ezekkel az információkkal keverve jelennek meg egyéb egészen érdekes állítások is:
🎀a pozitív megerősítéssel (jutalomfalattal) való tanítás és a fokozatosság fontossága (ha tudunk ilyet, miért rántsunk pórázt?)
🎀fontos, hogy a kölyökkutya számára ne legyen kényszer érzete a folyamatnak
(hát nem kényszer az, ha nem lassíthat le, ha elfáradt vagy gyorsíthat ha izgul?)
🎀ne használjunk túl nagy erőt, mert érzékeny a kölyök kutya nyaka
(hát akkor miért rántunk egyáltalán, ha tudjuk, hogy veszélyes?)
*MIÉRT TESZÜNK MASNIT A BÁNTÁSRA?*
📚Mi emberek hajlamosak vagyunk alábecsülni, finomítani a saját agressziónkat másokéval szemben, hogy jobbnak, elfogadhatóbbnak érezzük magunkat. (1, 3) Szeretnénk megőrizni a magunkról alkotott pozitív képet, ezért gyakran ugyanazt a cselekedet kevésbé durvának vagy erőszakosnak ítéljük, ha mi csináljuk és súlyosabbnak valaki más. Sőt a társadalmi elfogadottság megőrzésének érdekében sokszor saját magunknak sem szeretjük bevallani, hogy amit teszünk a másikkal az valójában agresszió. Olyannyira,hogy még anonim kérdőívekben is hajlamosak vagyunk hazudni róla! (2, 3) Ez a kutyákkal való foglalkozás során sincs másképpen. Sokszor a félelem, fájdalom vagy diszkomfort okozásán alapuló módszereket gyakran nevezik “korrekciónak”, “tiltásnak”, “következetességnek” vagy egyszerűen “tanításnak”. Senki nem szeretné azt mondani magáról, hogy:
〰️Egy olyan ember vagyok, aki szándékosan és többször kellemetlenséget okozok a kutyámnak a séta során, annak érdekében, hogy nekem ne kelljen változtatni a megszokott séta tempómon vagy viselkedésemen. 〰️
👀 Talán éppen ezért egészíti ki a mondandóját a tréner és a cikk szerzője is, előbbi azzal, hogy az ehhez használt eszközök a kutya számára komfortosak és biztonságosak, valamint nem okoznak fájdalmat (?), utóbbi pedig azzal, hogy a kutatások a pozitív megerősítés alapú módszereket találták a leghatékonyabbnak a laza pórázos séta tanításához
*HOGY MILYEN VESZÉLYEI LEHETNEK A NYAKÖRVÖN VALÓ MEGRÁNTÁSNAK? ÁLLJON ITT PÁR ÉRDEKES TÉNY ÉS ADAT!*
➡️Kutyák esetében a nyaki régió anatómiailag különösen sérülékeny, hiszen itt van pl. a légcső, a gége, a nyaki gerinc és számtalan nagy ér és ideg is. Egy hirtelen rántás vagy a fojtó eszközök használata olyan kisebb-nagyobb sérüléseket okozhatnak, mint például:
- az izmok és szövetek traumás sérülése
- a légcső falának károsodása, illetve a légcső porc gyűrűinek repedése/törése
- a szorítás miatt szöveti duzzanat, ödéma
- az agy oxigénellátásának akadályozása vagy hiánya (6)
➡️Egy fonott kötél nyakörv hirtelen megrántása (832 kPa) majdnem 25x akkora nyomást fejt ki a nyakra, mint egy humán érszorító (33,3 kPA) (4)
➡️Egy kényelmesebb, széles agár nyakörv, alacsony húzásnál (83kPA) nyomást fejt ki, ami tized annyi, mint egy vékonyabb, fonott nyakörvé, de még mindig 2,5x annyi, mint ami az embereknél - tartós fennállás esetén - bizonyítottan (pl. egy állandóan szorosra kötött nyakkendő esetén) visszafordíthatatlan károsodásokat okozhat, mint például a megnövekedett szemnyomás vagy az érelzáródás. (4)
➡️a nyakörv okozta nyomás/rántás szignifikánsan növeli a szemnyomást, ezért több szemészeti probléma esetén az állatorvosok kifejezetten nem javasolják a használatát (5)
➡️az állatorvosi igazságügyi szakértők, akik az állatkínzásokkal foglalkoznak külön fejezetet szenteltek a nyaki sérüléseknek (6)
➡️a nyakörv megrántásakor keletkező kellemetlen érzeteket, a kutya nem biztos, hogy a póráz feszülésével köti össze, ezért akár olyan dolgokkal kapcsolatban is félőssé vagy agresszívvé válhat, amik korábban nem zavarták (például a korábban gyerekekkel kapcsolatban semleges kutya a rántás pillanatában pont gyerekekre néz és velük asszociálhatja a kellemetlen érzést)
*MA MÁR TUDUNK JOBBAT!*
Az egyesületben dolgozó szakemberek összevetve több száz kutyával dolgoztunk - igen nagyokkal és erősekkel is - Amit egy esetben sem tettünk:
❌Nem használtunk olyan felszerelést, amely a póráz feszülése esetén kellemetlenséget vagy fájdalmat okoz (pl. szöges és fojtó pórázak)
❌Nem használtunk olyan technikát, ami a felszerelésen keresztül kellemetlenséget vagy fájdalmat okoz (pl. a póráz megrántása)
Cserébe használtunk olyan módszereket, amelyekkel:
🟢kényelmesebb és biztonságosabb felszereléseket választottunk (pl. Y hámok)
🟢figyelembe vettük a kutya természetes szükségleteit és tempóját (pl. több szimatolási lehetőséget, szabad mozgást biztosítanak a számára)
🟢a kívánt viselkedéseket (pl. a láb melletti séta, gazda felé való becsekkolás) pozitívan megerősítettük
a nem kívánt viselkedéseket elkerültük (pl. a kutya húzva jusson oda ahhoz, amihez szeretne)
🟢megtanítottuk a gazdákat arra, hogy felismerjék a húzás valódi okát, ami lehet a teljesség igénye nélkül: jelen lévő kedvenc dolog (pl. barátok), ürítési szándék, izgatottság, nehezített érzelemszabályozás, félelem, szorongás, pánik, egészségügyi problémák
🟢megtanítottuk a gazdákat arra, hogy az okot kezeljék a tünet helyett!
*MERJÜNK VÁLTOZTATNI!*
🫂Nincs azzal semmi baj, ha ma már máshogy látjuk a döntéseket, amiket tegnap hoztunk! A felelősségvállalás ott kezdődik, hogy - bármilyen módon is foglalkoztunk a kutyáinkkkal eddig - ha tudjuk, hogy a céljainkat elérhetjük máshogy is, kedvesebben, figyelmesebben, - sokszor gyorsabban - anélkül, hogy szenvedést, ijedtséget vagy kellemetlenséget okoznánk nekik, akkor merjünk kíváncsiak lenni ezekre a megoldásokra és változtassunk, azon, ahogy eddig csináltuk!
Felhasznált hivatkozások listája:
1. Gregoski, M. J., Malone, W. A., & Richardson, D. S. (2005). Measuring direct and indirect aggression: Is there a response bias? Psychological Reports, 97(2), 563–566. https://doi.org/10.2466/PR0.97.2.563-566
2. Poltavski, D., Van Eck, R., Winger, A. T., & Honts, C. (2018). Using a polygraph system for evaluation of the social desirability response bias in self-report measures of aggression. Applied Psychophysiology and Biofeedback, 43, 247–258.
3. Zaal, E., Ongena, Y., van der Velden, N., Loughnan, D., & Hoeks, J. (2026). Unraveling honest responding: A systematic review on the effectiveness of social desirability bias reduction methods in survey research. Quality & Quantity, 60, 10359–10391. https://doi.org/10.1007/s11135-026-02664-7
4. Carter, A., McNally, D., & Roshier, A. (2020). Canine collars: An investigation of collar type and the forces applied to a simulated neck model. Veterinary Record, 187(7), 52. https://doi.org/10.1136/vr.105681
5. Pauli AM, Bentley E, Diehl KA, Miller PE. (2006). Journal of the American Animal Hospital Association, 42(3), 207–211. DOI: 10.5326/0420207
6. Merck, M. D. (Ed.). (2013). Veterinary forensics: Animal cruelty investigations (2nd ed.). Wiley-Blackwell.
