26/07/2026
Kereken 10 éve mentek cicát, 10 éve várjuk a változást, ami talán sosem jön el…🤷♀️🥺🐈🐕
🕯️ Gyásznap ez az állatvédelemben.
Elolvastam Pompár Ágnes hosszú bejegyzését. Őszintén szólva minden eddiginél nagyobb csalódást okozott számomra. Hittem abban, hogy egy nő, aki évtizedekig az állatokért dolgozott, döntési pozícióban sem fog mellébeszélni, terelni, hárítani és a jövő megoldásai helyett a múltra mutogatni.
⏳ Nem azért, mert azt írja, hogy egy évtizedek alatt kialakult válságot nem lehet néhány hónap alatt megoldani.
Ezt senki sem állította.
Senki nem várta, hogy néhány hét alatt megszűnjenek a kóbor állatok, kiürüljön minden gyepmesteri telep vagy tökéletes legyen a magyar állatvédelem.
📢 Mi azt vártuk, hogy végre elkezdődjön. Hogy legyen őszinte szakmai párbeszéd. Hogy beszéljünk az elmúlt évek hibáiról. Hogy megismerjük a jövő prioritásait. Hogy lássuk, mire akarják fordítani az állatvédelemre szánt közpénzt.
Ehhez nem évek kellenek. Ehhez akarat kell.
⚙️ Pompár Ágnes azt írja, hogy az állatvédelmet rendszerként kell kezelni.
Ebben igaza van. Csakhogy a rendszer megteremtése nem a civilek feladata, hanem azoké, akik ezért sok fizetést kapnak és döntési jogkörrel rendelkeznek. A mindenkori hatalom feladata.
Mi nem tudunk törvényt alkotni. Nem tudunk országos ivartalanítási programot indítani. Nem tudunk költségvetést átcsoportosítani. Nem tudunk állami férőhelyeket létrehozni. Ez az állam feladata.
❗ Nem arról kell beszélni, hogy miért nem lehet, hanem végre meg kell csinálni. Legalább elkezdeni.
Azt is leírja, hogy a gyepmesteri telepek nem okai, hanem következményei a kóbor állatok magas számának.
Pontosan. Mintha valaki valamikor is mást mondott volna.
🐕 És mi okozza a kóbor állatok magas számát? Több egymással összefüggő tényező, amelyek közül az egyik legsúlyosabb a kontrollálatlan szaporulat. Ennek visszaszorítását pedig alapvetően akadályozza, hogy Magyarországon az ivartalanítás sok ember számára megfizethetetlen, miközben továbbra sincs átfogó, valóban hozzáférhető országos program, mert az állatvédelmi keret egy jelentős részét nem gyakorlati állatvédelemre költik el, hanem kampányra, kommunikációra, kuratóriumra, fizetésekre. Ez fogja talán megoldani a problémát?
Hiába mondjuk egy Borsod megyei, mélyszegénységben élő családnak, hogy legyen felelős állattartó, ha a havi jövedelméből egyetlen ivartalanítást sem tud kifizetni.
💉 A megelőzés ott kezdődne, hogy az állam ingyenessé vagy legalább széles körben támogatottá teszi az ivartalanítást, különösen azokban a térségekben, ahol a legtöbb nem kívánt szaporulat keletkezik.
💔 Nem a megszületett állatokat kell elaltatni. Micsoda embertelen rendszer az, ahol engedjük megszületni a nem kívánt érző, szerető lényeket és utána kegyetlenül kioltjuk az életét? Nem lenne jobb inkább el sem jutni idáig? Tájékoztatok mindenkit, hogy ez akarat és pénz kérdése. A többi csak rizsa. Az állatok pedig sokkal inkább megérdemlik, mint mondjuk egy frakció, amely havi milliókat költ el feleslegesen. Vagy éppen, mint egy sokadik kuratórium a több százezres, összességében milliós fizetésekkel…
🐾 Azt kell elérni, hogy ne szülessenek meg olyan almok, amelyeknek eleve nincs esélyük gazdára találni. Ez lenne olyan nagy agysebészet❓Nem kell ehhez kutatás, nem kell ehhez évekig tartó adatgyűjtés ismét felesleges közpénzégetéssel, mert mire megvan az adat, még több ezer nem kívánt állat születik meg szenvedni. Akarat kell és pénz.
Ez nemcsak humánusabb, hanem hosszabb távon olcsóbb is, mert minden egyes altatás pénzbe kerül és cserébe végtelenül kegyetlen.
⚠️ Pompár Ágnes azt írja, hogy az altatás tilalma önmagában nem megoldás.
Senki nem állította, hogy önmagában megoldás. Hova tovább minden érző ember 100 éve azt kéri, hogy legyen mindent átfogó országos ivartalanítási program.
Az viszont nem lehet válasz egy civilizált országban, hogy egészséges, örökbe adható állatok életét azért oltjuk ki, mert nem teremtettük meg a rendszer feltételeit, hanem aktákat tologatunk, adatokat elemzünk évekig. A feltételeit nem nekünk kell megteremteni, hanem azoknak, akik a bársonyszékből ontják magukból a hárító mondatokat, ahelyett, hogy cselekednének.
❗ A rendszernek nem lehet elfogadott része az, hogy egészséges, rehabilitálható és örökbe adható állatok pusztán férőhelyhiány vagy finanszírozási problémák miatt elveszítsék az életüket. Az altatás kivezetése valóban csak a megelőzéssel, a férőhelyfejlesztéssel és a finanszírozással együtt működhet, de éppen ezeknek a feltételeknek a megteremtése a döntéshozók feladata. A megelőzésnek és a következetes állami finanszírozásnak kellene a rendszer alapjának lennie.
⚖️ A bejegyzés egyik legfurcsább állítása az, hogy a jogszabály önmagában nem változtatja meg az emberek viselkedését.
Valóban nem❓
A jogszabályok nem azért léteznek, hogy önmagukban megváltoztassák az embereket, hanem azért, hogy meghatározzák egy társadalom normáit.
Azt, hogy mit tartunk elfogadhatónak és mit nem.
🚫 Ilyen egyszerű gondolkodással akkor a gyorshajtást sem kellene tiltani? A testi sértést sem? Az ember***ést sem?
Hiszen ezek a bűncselekmények ma is léteznek. Mégsem jutna eszébe senkinek azt mondani, hogy ezért nincs értelme a jogszabályoknak.
A jogszabály, a következetes ellenőrzés és az elkerülhetetlen szankció együtt alakítja a társadalmi normákat.
Pontosan ezért van szükség sokkal szigorúbb állatvédelmi jogszabályokra és jogalkalmazásra is.
📊 Végül Pompár Ágnes azt írja, hogy először adatokat kell gyűjteni.
De akkor felmerül egy nagyon egyszerű kérdés….
❓ Ha ez ennyire alapvető feladat, akkor mit csinált az elmúlt több mint három évben a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány?
Ha ma még mindig ott tartunk, hogy először adatokat kell gyűjteni, akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy teljesítette-e azt a feladatot, amelyre létrehozták??!!
És ha nem teljesítette, akkor mi indokolja a fenntartását❓Miért nem szüntették már meg és fordították azt a pénzt mondjuk ivartalanításra? Miért része az új rendszernek a régi, legnagyobb elutasításnak örvendő alapítvány? Miért kell védeni, tartani? Eddig az volt a szlogen, hogy az alapítvány a szakmai hátteret biztosítja. A szakmai háttérnek nem része az adatgyűjtés? Az a sok közpénzen végzett állatvédelmi szakember nem gyűjtött adatot eddig? Csak most kell elkezdeni?
😔 A legnagyobb csalódás számomra az, hogy egy olyan ember, aki hosszú éveken át maga is állatvédőként dolgozott, pontosan ismeri a magyar állatvédelem minden tragédiáját, mégsem mondta ki azt, amit ma nagyon sok állatvédő várna egy döntési pozícióban lévő embertől:
hogy a jelenlegi rendszer súlyosan elhibázott, nem működik, és a közpénzt elsősorban a megelőzésre, az ivartalanításra, a menhelyekre, az életmentésre és a jogérvényesítésre kellene fordítani.
🚨 Az állatvédelem ma valóban élet-halál kérdése.
Éppen ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy újabb éveket töltsünk azzal, hogy ugyanazokat a problémákat újra és újra leírjuk, ADATOKAT GYŰJTÜNK. Ha valaki, hát Pompár Ágnes pontosan ismeri a szörnyű adatokat. És neki lenne lehetősége azt mondani, hogy eddig és ne tovább. Mégsem ez történt.
✊ Most már a megoldásokat kell végre megvalósítani!
📝 Írd alá a petíciót, ha szerinted is elég volt a papírok tologatásából, a mellébeszélésből és végre a tetteknek lenne itt az ideje❗️❗️❗️
🐈⬛ (A képen az én cicám van. Ő egy nem kívánt szaporulat eredménye. Ivarosan, éhesen, szomjasan, betegen járt hozzám lopni maradékot. Annyi ember zavarta el, bántotta élete során, hogy az ember látványától bepisilt félelmében. Ez normális? Ma már boldog, és több szeretetet ad nekem, mint 10.000 ember együtt. Sok millió állat viszont nem volt ilyen szerencsés.
💔 Az Ő hangjukat mikor halljátok meg, Kedves Ágnes? Ők nem lesznek boldogabbak egy alapítványtól, vagy attól, hogy egy adatként bekerülnek a rendszeretekbe. Ők valódi segítséget várnak.)
A poszt írója , és egyben a képen láthatò hölgy :
Kelemen Dòra
Respect🙏
