16/08/2026
Miért maradtam szkeptikus a MEKSZE petícióját illetően?
Néró kutyám 10 éves is elmúlt, amikor hozzám került. 10 évet húzott le egy egyméteres láncon, úgy, hogy belenőtt a húsába a fém. Tündérmackó volt mindennek ellenére, de testileg-lelkileg nyomot hagyott rajta ez a bánásmód.
De mi köze ennek a MEKSZE augusztus 7-i kerekasztal-beszélgetéséhez és a petíciójukhoz? Sajnos az, hogy a valóság és a papírra vetett szép elvek köszönőviszonyban sincsenek.
A kerekasztalt azért szervezték, hogy a petíciójukat részletezzék. Mivel a humánus kutyázás szívügyem, regisztráltam, kérdést küldtem be, és vártam a valódi válaszokat. A legégetőbb kérdésem az volt: mit jelent pontosan a "szakmai felülvizsgálat" az averzív eszközökre vonatkozóan? Kitől várják ezt, ha ők maguk nem fogalmaznak meg konkrétumokat? És miért nem fogalmazzák meg azokat?
A több mint 2 órás beszélgetés alatt erre semmilyen választ nem kaptam. Általánosságokról és szomszédos országok példáiról esett szó, de konkrét, gyakorlati szabályozási tervekről semmi. Kifejezetten bosszantó volt a folytonos "jó lenne, ha lenne szabályozás" ismételgetése, ettől komolyan vehetetlenné vált a kezdeményezés, és erre elpazarolni az időt hatalmas csalódás volt.
A döntéshozók nem etológusok és nem viselkedésterapeuták. Nem fognak a szakma helyett szabályozási részleteket kidolgozni, vagy ha igen, abban nem lesz köszönet. Ha összegyűlik az aláírás, a törvényhozók elé kerül egy kidolgozatlan dokumentum, amit a trénerszakma szabályozatlansága miatt aztán végképp nem lesz kinek kiadni szakmai felülvizsgálatra.
A másik ordító hiányosság: a végrehajthatóság kérdése. Nérón sosem volt averzív eszköz, és ebet tartósan kikötni 2012 óta tilos – ő mégis 10 évig szenvedett.
Amíg a társállatok alapvető jóléte sincs garantáltan ellenőrizve, addig totális álomvilág arról diskurálni, hogy a világ szebb lenne szöges nyakörv nélkül. Ameddig a jegyző sok helyen ki sem megy a láncon tartott kutyákhoz, és az állatvédők egyetlen esélye a "gazda" lemondatása, addig a felszín kapargatása azon vitázni, hogy az elektromos nyakörv használatát jó lenne-e betiltani.
Szakmai csoportként felelősségük lenne rámutatni a rendszer végrehajtási hibáira. Enélkül a tiltás csak 2-3 plusz sor a rendeletben (41/2010. (II. 26.) Korm. Rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról), amit senki nem fog betartatni, ellenben a szürkezónába tolja azokat is, akik legalább próbálnák jól csinálni.
Társállat-viselkedésterapeutaként vallom: a valódi állatjólét nem a ködösítésnél, hanem a pontos, végrehajtható részleteknél és a számonkérhetőségnél kezdődik. Mástól várni a megoldást nem elég.
Az egyméteres láncon lévő kutyák hamar rájönnek, hogy nem jön a felmentősereg. Egy szakmai csoportnak viszont minden lehetősége megvan arra, hogy ne csak megállapítsa, hogy a lánc nehéz, hanem maga álljon elő azokkal a konkrét eszközökkel, amikkel le is lehet vágni azt.
(A képen Néró, akinek 1.5 év jutott a valódi életből, mert nem volt senki, aki betartassa a törvényket.)
